A kvantumfizika alapvető fogalmai — úgymint a szuperpozíció, az összefonódás és a hullámfüggvény-összeomlás — új értelmezési lehetőségeket nyitnak az anyag szerkezetének és viselkedésének mélyebb megértésében. A jelen tanulmány egy olyan spekulatív, de elméletileg koherens kvantumfilozófiai modellt…
Kvantum Gravitáció Alternativ Teória
2. Geometriai alapmodell: a 2×2×2-es kocka
Az elméleti modell középpontjában egy 2×2×2-es térbeli kockastruktúra áll, amely 8 egységből, azaz „kvantumgömbből” (vagy kvantumállapotból) épül fel. E struktúra nem csupán térbeli ábrázolás, hanem analógia a kvantumszinten megfigyelhető anyagi és antianyagi viszonyokra, illetve az észlelésből…
3. Az anyag mint 8 részből álló hologram
A modell egyik legfontosabb állítása, hogy az anyag nem egyetlen, lokalizált részecske, hanem egy 8 elemből álló, kvantum-összefonódással kapcsolt holografikus szerkezet. Ez a struktúra egy 2×2×2 kockába rendezett kvantumállapothálózat, amelynek minden komponense az egész részecske „projekciójának”…
4. Hullámfüggvény-összeomlás és kifordulás
A kvantummechanika egyik legrejtélyesebb jelensége a hullámfüggvény-összeomlás: az a pillanat, amikor egy részecske szuperpozíciós állapotból egyetlen, jól meghatározott állapotba „omlik össze” a megfigyelés hatására. Ezt a jelenséget a jelen modell nem csupán mint logikai következményt értelmezi,…
5. Kapcsolódás a kvark- és részecskefizikához
A részecskefizika Standard Modellje az anyagot kvarkokból, leptonokból, bozonokból és ezek kölcsönhatásaiból építi fel. E modell egyik különös sajátossága, hogy a kvarkok soha nem jelennek meg önállóan, csak kötött állapotban (hadronként, például protonként vagy neutronként). Az általam felvázolt…
6. Filozófiai és tudományos értelmezés
A kvantumholografikus modell nem csupán egy újfajta geometriai vagy elméleti konstrukció, hanem radikális újraértelmezése annak, amit anyagként, valóságként és létezőként érzékelünk. A modell egyik legmélyebb következménye, hogy a „valóság” nem egy előre adott, statikus szerkezet, hanem dinamikus és…
7. Lezárás és jövőbeli lehetőségek
A jelen tanulmány egy olyan kvantumfilozófiai modell alapjait fektette le, amely az anyagot 8 összefonódott komponensből álló holografikus struktúraként értelmezi. A modell nemcsak a részecskefizika egyes paradoxonjaira kínál új szemléleti keretet, hanem egységes értelmezési lehetőséget biztosít a…
8. A kvantum-hologram matematikája
Mint korábban kifejtettem, a kockát a megfigyelő szemszögéből három alapvető módon lehet érzékelni:
1. eset
Három oldal látható – három rejtett
Ebben az esetben 7 egység érzékelhető, míg 1 rejtve marad. Ez megfelel az emberi érzékelés szintjének, ahol az anyag túlnyomó többsége megjelenik…
9. Az entrópia szerepe és a holografikus elv matematikai összefüggései a kvantumgravitációs modellben
A kvantumgravitációs elméletek egyre gyakrabban alkalmazzák az entrópia fogalmát, különösen az információelméleti értelmezés keretében. Az entrópia ebben a kontextusban nem csupán a rendezetlenség mérőszáma, hanem a rendszer információtartalmának kvantitatív mutatója.
A kvantummechanikai rendszerek…
10. Kvantumgravitációs nyomás és a földrengésszerű energiaszintek analógiája
Bevezetés
A kvantumgravitáció kérdése napjaink egyik legnagyobb kihívása az elméleti fizikában. Az eddigi modellek elsősorban a téridő kvantumos viselkedésére koncentrálnak, ám egy új képlet, amely az anyag tömegét, láthatóságát és megfigyelhetőségét veszi alapul, meglepő kapcsolatot mutat a…