A részecskefizika Standard Modellje az anyagot kvarkokból, leptonokból, bozonokból és ezek kölcsönhatásaiból építi fel. E modell egyik különös sajátossága, hogy a kvarkok soha nem jelennek meg önállóan, csak kötött állapotban (hadronként, például protonként vagy neutronként). Az általam felvázolt holografikus struktúra azonban lehetőséget ad e furcsaság új értelmezésére.

Kvarkarányok a kockamodell tükrében

A korábbi fejezetekben bemutatott 2×2×2-es kocka különböző nézőpontjai arányváltásokat eredményeznek a látható és rejtett komponensek között. A kvarkfizika ezekkel az arányokkal meglepő módon párhuzamba állítható:

• Klasszikus kockanézet (3 oldal látható): 7 látható, 1 rejtett

→ Részecskefizikai értelmezés: teljesen megfigyelhető „klasszikus” anyag, például atomok, molekulák.

• Kvark szintű kockanézet (2 oldal látható): 6 látható, 2 rejtett

→ Ez az arány megfelelhet egy három kvarkból álló hadron (pl. proton) kvantum-logikájának, ahol két kvark domináns, míg a harmadik valamilyen szinten rejtett — például gluonmezőn keresztül kapcsolódik.

• Tükörkonfiguráció: 2 látható, 6 rejtett

→ Ez a kvarkmodellek „belső dinamikájára” utalhat: a kvarkok között fennálló rejtett állapotváltások, színváltás (color charge) és gluonkölcsönhatás holografikus vetületeként értelmezhető.

• Szimmetrikus állapot (4–4): kvantumszuperpozícióként jelenhet meg a kvark-antikkvark pár (mezonok) világában, ahol a kvark- és antikvarkötés tükörszerű kölcsönhatásban létezik.

Új értelmezési lehetőségek

A kvarkok viselkedése a hagyományos fizika számára matematikailag leírható, de szemléletileg nehezen felfogható. A holografikus modell viszont vizuálisan és geometriailag értelmezhető rendszert ad, amely a kvarkokat rejtett és látható állapotok dinamikus váltakozásaként kezeli.

Ez alapján:

• A kvark nem egyetlen állapot, hanem téridőn keresztül szétosztott holografikus mintázat,

• A gluonmező szerepe a kocka kvantumhálójában megvalósuló kapcsolat, nem „anyagáramlás”.

Kvark confinement = kvantumhologram stabilitás

A kvarkok nem szakadnak el egymástól („confinement”), mert a holografikus egység struktúrája nem engedi meg az önálló leválást. Ez jól összecseng a kocka 8-as egységmodelljével: bármely komponens önmagában nem értelmezhető, csak a teljes struktúra részeként.

Átvezetés a következő fejezethez

A kvarkok kvantumviselkedésének holografikus értelmezése megmutatja, hogy a modell nemcsak elméleti, hanem akár a jelenlegi részecskefizikai gondolkodást is bővítheti. A következő fejezetben azt vizsgáljuk, hogyan kapcsolható mindez a kvantumfizika alapfilozófiájához, a megfigyelés szerepéhez, és a valóság szubjektív szerkezetéhez.